Jogszabályváltozás
Járulékfizetési kötelezettségek 2010.
(1997. évi LXXX. törvény)
A társadalombiztosítási járulék mértéke 2010. évben 27 %-ra módosul:
· a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 24%,
· az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 3 %, ebből
= a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 %,
= a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 %,
= a munkaerő-piaci járulék 1%.
Egészségügyi hozzájárulás 2010.
(1998. évi LXVI. törvény)
Az összevont adóalapba tartozó és egyes külön adózó jövedelmek után fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 11 %-ról 27 %-ra emelkedik.
Megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás (1950 Ft) fizetési kötelezettség.
Munkaadói-, munkavállalói járulék 2010.
A munkaadói-, munkavállalói járulék megszűnik, illetve beépül az Egészségbiztosítási Alap-ba.
Személyi jövedelemadó 2010.
(1995. évi CXVII. törvény)
Az összevont adóalap és annak adója
Az összevont adóalap számításának módja 2010. január 1-től jelentősen átalakul.
A szuperbruttósítás azt jelenti, hogy a bruttó keresethez hozzá kell adni a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulékot (27% ún. adóalap-kiegészítés összegét) és ezzel az emelt összeggel kell kiszámolni a személyi jövedelemadó bevallásban az adóalapot, illetve biztosítási kötelezettség hiányában a jövedelmet terhelő az egészségügyi hozzájárulás összege (amely 2010. január 1-től szintén 27 %).
(Természetesen a járulékok, egészségügyi hozzájárulás alapja továbbra is az adóalap-kiegészítés nélküli bruttó jövedelem marad.)
Az adóterhet nem viselő járandóságokat (pl. nyugdíj) változatlan összegben kell beszámítani az összevont adóalapba.
( A külön adózó (forrásadó) jövedelmekre az adóalap-kiegészítés nem vonatkozik.
Amennyiben az így kiszámított összevont adóalap nem haladja meg az 5 millió Ft-ot, (havi 416.667 forint) 17 % személyi jövedelemadót kell levonni, 5 millió forintos éves jövedelem felett pedig 850 000 Ft-ot és az 5 millió forint feletti rész 32 %-kal adózik.
A magánszemélyek különadója (4%) megszűnik.
Módosulnak az adójóváírás szabályai is: az adójóváírás mértéke a bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés 17 %-a lesz, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15.100,-Ft (évente maximum 181.200,-Ft), amely teljes összegben 3 millió 188 ezer Ft éves összes adóalapig, az ezt meghaladó jövedelem 12 %-ával csökkentett összegben pedig 4 millió 698 ezer Ft-ig jár.
Ezen új számítási módszert az adóelőleg megállapítás során is alkalmazni kell, melynek a magánszemélyre, a kifizetőre és a munkáltatóra vonatkozó széttagolt szabályai egységesítésre kerülnek, és némileg egyszerűsödnek is (pl.: az önálló tevékenység számlázott bevételéből(számlaadásra kötelezett magánszemély) nem kell adóelőleget levonni akkor sem, ha a magánszemély nem egyéni vállalkozó vagy őstermelő).
Az előleg megállapítás során nagyobb jelentősége lesz a magánszemély nyilatkozatának, így a nyilatkozatában megjelölt éves várható összevont adóalap, költségek, adóterhet nem viselő járandóságok összege, az adójóváírás, családi kedvezmény érvényesítése jelentősen befolyásolhatja a levonandó előleget. ( Adóelőleg nyilatkozat esetén a munkáltatónak 17%-os adókulcsot kell alkalmaznia mindaddig, amíg ezt a magánszamély vissza nem vonja, de legfeljebb, amíg a kifizetőnél az éves adóelőleg alapok az 5 millió Ft-ot meg nem haladják).
Ugyanakkor a nyilatkozat nagyobb felelősséget is ró a magánszemélyre, aki - amennyiben nyilatkozata adóév végén 10 ezer forintot meghaladó befizetési kötelezettség eltérést eredményez – a befizetési különbözet 12 %-ának megfelelő mértékű bírságot köteles fizetni. Amennyiben pedig az elszámolható költségek - ténylegesen igazolható - összegét 5 % -kal meghaladó költséglevonásra tett nyilatkozatot, bevallásával egyidejűleg a különbözet 39 %-át kitevő bírság megfizetésére köteles.
2010. január 1-től módosul a magánszemély összevont adóalapba tartozó bevételeinek köre, illetve azok jogcíme is. A korábban adómentes juttatási körből az adóterhet nem viselő járandóságok közé kerül a lakáscélú munkáltatói támogatás, a szépkorúak jubileumi juttatása.
Adókedvezmények 2010.
2010. évben nem szűnnek meg az alábbi kedvezmények:
· őstermelői kedvezmény,
· a személyi ( súlyos fogyatékosság miatt járó ),
· a családi kedvezmény.
2010. évben megszűnik:
- tandíjkedvezmény,
- közcélú adományok kedvezménye,
- élet- és nyugdíjbiztosítások kedvezménye,
- magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés és a megállapodás alapján fizetett tagdíj, járulék és munkáltatói hozzájárulás-kiegészítés utáni kedvezmény,
- háztartási szolgáltatások,
- alkalmi foglalkoztatás után kedvezmény.
Természetbeni juttatások 2010.
A természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások közül néhány juttatás, melyek az egyes juttatásoknál meghatározott bizonyos mértékig eddig adómentesen voltak adhatók a törvény által megjelölt jogviszonyokban, ezen egyedi korlátokig 25 %-os kulccsal fognak adózni, a korláton felüli rész után pedig – hasonlóan az ezen „kedvezményesen adózó” körből kimaradt juttatásokhoz - a juttatónak 54 % személyi jövedelemadót (és 27 % járulékot, vagy eho-t) kell fizetnie.
A 25%-os kulccsal adózó juttatások:
· az üdülési csekk, üdülési szolgáltatás (a minimálbér értékéig),
· az iskolarendszerű képzés (a minimálbér két és félszereséig),
· a helyi utazási bérlet ( munkába járáshoz biztosított kombinált bérlet helyi utazásra jogosító része adóköteles),
· a meleg étkeztetés (havi 18 ezer forintot meg nem haladóan),
· az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 %-ig),
· az önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztári- (a minimálbér 50 %-ig, illetve 30 %-ig),
· a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézményi munkáltatói hozzájárulás (a minimálbér 50 %-ig),
· a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíj munkáltatói kiegészítése.
54 % személyi jövedelemadót és 27 % járulékot kell fizetni:
- a hideg étkezési utalvány,
- a művelődési intézményi szolgáltatás,
- a csekély értékű ajándék után.
Adómentes továbbra is:
- az ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve a forgalmi díj átvállalását, modem biztosítását is).
Költségtérítés jellegű bevétel:
- a pedagógusok szakkönyv vásárlása, ami a 2010. január 1-jétől fennálló jogviszony szerint adóköteles bevételnek minősül, amelyből azomban a szakmai dokumentum vásárlására fordított igazolt kiadások költségként levonhatók.
Belföldi, külföldi napidíj:
2010. január 1-jétől a belföldi, külföldi kiküldetéshez kapcsolódó napidíj teljes egészében adóköteles (napi 500 Ft, illetve 15 EURO adómentessége megszűnik). (Krtv. 186.§. 17. és 19. pont)
Egyszerűsített vállalkozói adó 2010.
(2002. évi XLIII. törvény)
Az eva mértéke 2010. január 1-től – fő szabály szerint - 30 %-ra változik. Ettől eltérően 50 százalékos eva mértékkel adózik az a bevétel, amellyel az adóalany átlépi a bevételi értékhatárt. Az 50 százalékos kulcs természetesen a törvényi értékhatárt meghaladó bevételre jutó áfát is tartalmazza.
Általános forgalmi adó 2010.
(2007. évi CXXVII. törvény)
A kereskedelmi szálláshely szolgáltatás áfa kulcsa 18 %-ra módosult.
A kedvezményes adókulcsot azokban az esetekben lehet alkalmazni, amikor a kereskedelmi szálláshely- szolgáltatás teljesítési időpontja 2009. július 9. vagy azt követő nap.
A rendelkezés 2009. július 9-től hatályos, de az átmeneti szabályok szerint, ha az értékesítés 2009. július 1. és július 8. között történt, és az akkor hatályos szabályok szerint 25 százalékos áfa kulcsot alkalmaztak, a 20 százalékos adókulcs erre az időszakra visszamenőlegesen alkalmazható.
Amennyiben már a számlázás a 25 százalékos adókulcs alkalmazásával megtörtént, a számlát módosítani kell, és ha a módosítás következtében önellenőrzés szükséges, azt pótlékmentesen lehet megtenni.
Alanyi adómentesség - az Áfa törvény 188. § (3) bekezdés f) pontja alapján a 86.§ (1) bekezdés a)-g) pontjaiban szereplő szolgáltatások nem számítanak bele az 5 milliós határba, ezért az l) pontban szereplő bérbeadás bevételét figyelembe kell venni az 5 millió alanyi adómentesség étékhatáránál.
Társasági adó 2010.
(1996. évi LXXXI. törvény)
A társasági adó mértéke 16%-ról 19%-ra változik, de ezzel párhuzamosan a társas vállalkozások 4%-os különadója megszűnik, a hitelintézeti járadék kivételével.
Továbbra is megmarad az a lehetőség, hogy 50 millió forint adóalapig, meghatározott feltételek teljesülése esetén érvényesülő 10%-os adókulcsot lehet alkalmazni.
A társasági adóalap növelő és csökkentő tételekkel kapcsolatos változások:
- szabályozott piacon kötött ügylet nyeresége alapján történő adóalap csökkentés,
- üvegházhatású gázok kibocsátási egységének elidegenítésékor elért nyereség alapján történő adóalap csökkentés,
- szabadalom, mintaoltalom költsége alapján kis- és középvállalkozásoknál érvényesíthető kedvezmény,
- kis- és középvállalkozásokba történő befektetésen realizált árfolyamnyereség levonhatósága,
- képzőművészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény,
- helyi iparűzési adó adóalap-csökkentésként történő érvényesítése,
- adott/kapott támogatás,
- a kapcsolt vállalkozások által fizetett/kapott kamat 50 %-ra vonatkozó módosító tételek.
A közhasznú szervezetek támogatását és a közérdekű kötelezettségvállalást jelentő adomány kedvezménye nem szűnik meg, mivel a törvény szerint az adott támogatás 2010-től nem növeli az adóalapot.
A kiemelkedően közhasznú szervezetek támogatásánál, és a tartós adományozási szerződés alapján történő támogatásánál pedig továbbra is érvényesíthető a plusz kedvezmény, amely az első esetben a támogatás 50 százalékának, a második esetben 20 százalékának az adóalapból történő levonását jelenti.
Változás továbbá, hogy a támogatás összege nem függ az adózás előtti nyereségtől (eddig annak 20 százalékáig lehetett a támogatást adományként kezelni), a többlet kedvezmények pedig a nyereség mértékéig érvényesíthetők.
Illeték 2010.
(1990. évi XCIII. törvény)
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10 százalékról 4 százalékra csökken.
Lakásszerzés esetén a fizetendő illeték lakásonként 4 millió Ft-ig továbbra is 2 %, a forgalmi érték e feletti része után az eddigi 6 %-ról 4 %-ra csökken. Az új illeték mértékeket a 2010. január 1. után illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.
Adózás rendje 2010.
(2003. évi XCII. törvény)
Az adózás rendjéről szóló törvény legjelentősebb módosítása a helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatok állami adóhatóság általi átvételéhez kötődnek.
2009. évi NYENYI adatszolgáltatás
A NYENYI lapokat utoljára 2009. évről 2010. április 30-ig kell benyújtani a nyugdíjbiztosítási igazgatóságokhoz (a 2010. évről már nem kell kiállítani és benyújtani NYENYI lapot). 2010. évben biztosítani kell az adóhatóságnak az adatszolgáltatást a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok felé.
Regisztráció: a „Bejelentőlap a nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítéséhez” elnevezésű adatlapot papír alapon kell benyújtani a nyugdíjfolyósító igazgatósághoz az adatszolgáltatás előtt legalább 15 nappal (legkésőbb 2010. április 15-ig) – a formanyomtatvány az ONYF internetes honlapjáról letölthető.
A 2009. évre vonatkozó NYENYI adatszolgáltatásra számítógépes adathordozón (flopin) már nincs lehetőség - ügyfélkapun keresztül kell az adatszolgáltatást teljesíteni. A NYENYI programot az ONYF internetes honlapjáról, a program működéséhez szükséges azonosító állományt az ONYF elektronikus ügyintézési rendszeréből lehet letölteni. (A 2009. évi NYENYI adatszolgáltatásnál nem szükséges az azonosító állomány letöltése). A NYENYI program által előállított export állomány feltöltése az ügyfélkapun keresztül történik.
Magán-nyugdíjpénztári tagság megszüntetése
2009. december 31-éig visszaléphetett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe az a magánszemély, aki:
- önkéntes döntése alapján vált magán-nyugdíjpénztár tagjává és
- 2009.január 1-jét megelőzően az 52. életévét betöltötte.
A fenti eseten kívül megszűnhet a magán-nyugdíjpénztári tagság:
· Rokkantsági nyugdíjra jogosulttá válást megelőző napon (a tag döntése szerint),
· Visszalépéssel azok a 120 hónapot meg nem haladó tagsági jogviszonnyal rendelkező pénztártagok esetében van lehetőség, akik nyugdíjszolgáltatásra szereznek jogosultságot és kezdeményezik 2012. december 31-éig a TB rendszerbe való visszalépést. A visszalépésre akkor van lehetőség, ha a magán-nyugdíjpénztári járadékszolgáltatás várható összege nem éri el a nyugellátás 25%-át.
· Egyösszegű szolgáltatás igénybevételével.
Rokkantsági nyugdíjas keresete
2009. július 1-jétőlmódosultak a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályozások.
A változás a III. csoportba tartozó (50-79%-os egészségkárosodott) nyugdíjasokra vonatkozik (akik a 62. életévüket még nem töltötték be). A rokkantsági munkavállalóknak hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó átlagkeresete nem haladhatja meg a folyósított nyugellátás összegének a kétszeresét. Amennyiben a nyugellátás havi összegének kétszerese nem éri el az adott évben érvényes minimálbér összegét.
A rehabilitációs járadékban részesülőkre az új szabályozás nem vonatkozik – rájuk továbbra is az ellátás alapját képező átlagkereset 90%-ának összegéhez kell az egyéni járulékokkal és személyi jövedelemadóval csökkentett hat egymást követő hónap átlagkeresetét viszonyítani. ( A jogosultság megszüntetésének esetleges vizsgálatára az érintett személy bejelentése alapján kerülhet sor).
Egyéni vállalkozókat érintő módosítások 2010.
Megszűnik az egyéni vállalkozókat terhelő különadó, de a vállalkozói személyi jövedelemadó kulcsa 16%-ról 19%-ra emelkedik.
Rehabilitációs hozzájárulás 2010.
Megszűnik az egyéni vállalkozókat terhelő különadó, de a vállalkozói személyi jövedelemadó kulcsa 16%-ról 19%-ra emelkedik.
Rehabilitációs hozzájárulás 2010.
A rehabilitációs hozzájárulás drasztikusan, a 2009. évi 177.600 forintról 2010-re 964.500 forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy minden olyan vállalkozásnak, akinek 20 főnél több dolgozója van, és nem foglalkoztat 20 főnként legalább 1 megváltozott munkaképességű munkavállalót annak egy évben 964.500 forintot kell befizetnie.
Szakképzési hozzájárulás 2010.
A gyakorlati képzést nem szervezők 2009. július 1-jétől a bruttó kötelezettség legfeljebb 60%-ig vehetnek figyelembe kötelezettség csökkentő tételeket (a korábbi 70% helyett).
Társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat
A 0901-es adatlapon 2009. évre vonatkozóan nincs nyilatkozattételi lehetőség – a nyomtatvány kitöltési útmutatója tartalmazza, hogy a „társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot nem a 0901-es bevalláson, hanem az ’NY elnevezésű bevallást helyettesítő bizonylaton kell teljesíteni”. A Tao. tv. szerint a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházak ezzel a bevallást helyettesítő nyilatkozattal teljesítik a társasági adó kötelezettségüket [Tao. tv. 5.§ (1) bek. és Art. 31.§ (5) bek.]. A nyilatkozat 2009. adóévre és az azt követő bevallási időszakokra vonatkozóan - a korábbi évek gyakorlatától eltérően, a ’01-es bevallási nyomtatvány helyett - a ’NY jelű nyomtatványon tehető meg.
Egyházaknak adott közcélú adományok
Az Eaf. tv. értelmében az egyház, valamint az egyéb egyházi jogi személyek a Tao tv. szerinti adomány, valamint a Szja tv. szerinti közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására jogosultak. Ilyen igazolásokat a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységek támogatása érdekében részükre visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz vagy térítés nélkül nyújtott szolgáltatás alapján jogosultak kiadni. Az érintett egyház a kapott adományt (közcélú adományt) és annak felhasználását elkülönítetten köteles nyilvántartani.
A jelenleg hatályos Szja tv. összevont adókedvezményt tartalmazó 35-38.§-ai a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény (Módosító tv.) rendelkezései értelmében 2010. január 1-jétől hatályukat vesztik. Ettől az időponttól kezdve a magánszemélyeknek nem lesz lehetősége az egyházak által kiállított közcélú adományról szóló igazolás alapján adókedvezményt érvényesíteni. Ugyanakkor az egyházak (egyéb egyházi jogi személyek) által a magánszemélyek 2009. évben juttatott közcélú adományaira tekintettel kiállított igazolás alapján a 2009. évről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásban még lesz lehetőség az összevont adóalap részeként adókedvezményt érvényesíteni.
A Tao tv-nek az adománnyal, illetve az adományok adóalap módosító tételként történő figyelembe vételével kapcsolatos szabályai a Módosító tv. hatására szintén megváltoznak: 2010. január 1-től a társasági adó alanyainak nem lesz lehetőségük arra, hogy az egyházaknak nyújtott adományok meghatározott részével - melyről az egyházak eddig igazolást is kiállítottak - csökkentsék az adózás előtti eredményüket.
Egyházi személy társadalombiztosítási kötelezettségek
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5.§ (1) bekezdés h) pontja értelmében az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja, - amennyiben nem saját jogú nyugdíjas - biztosítottnak minősül. Az egyházi személy fogalmát a törvény nem határozza meg, de igazodva az Szja tv. rendelkezéseihez az mondható, hogy a társadalombiztosítás rendszerében is az tekinthető egyházi személynek, akit az adott egyház a belső törvényeiben, szabályzataiban annak minősít.
A járulékalap és járulékfizetés tekintetében sajátos szabályok érvényesülnek: az egyházi személyek jogviszonyára tekintettel havonta, rendszeresen juttatott járandóság a Tbj. 4.§ k) pont alapján járulékalapot képező jövedelemnek minősül ugyan, de a járulékfizetési kötelezettséget ettől eltérően a minimálbér alapulvételével kell teljesíteni. Az egyház a biztosított egyházi személy után a minimálbér alapulvételével a Tbj. 19.§ (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot, természetbeni egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagdíjat (a továbbiakban: tagdíjat) fizet. A járulékot és a tagdíjat központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni [Tbj. 26.§ (3)]. Amennyiben az egyházi személy más biztosítotti jogviszonya alapján, azaz a Tbj. 5.§-ában foglalt egyéb jogviszonyokból szerez járulékalapot képező jövedelmet, akkor azok járulékkötelezettségét az adott jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. Azon jövedelmek után, melyeket magánszemélyek adómentesen juttatnak az egyházi személyek részére természetesen nincsen járulékfizetési kötelezettség.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998.évi LXVI. törvény (Eho tv.) 3.§ (5) bekezdése alapján, azon járulékalapot képező jövedelmek, melyek után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség keletkezik, mentesek a százalékos egészségügyi hozzájárulás alól.
Családi pótlék
Az Alkotmánybíróság 2009. december 15-én alkotmányellenesnek nyilvánította a családi pótlék adózásnál való figyelembe vételét előíró rendelkezéseket, és azokat visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A személyi jövedelemadó törvény szeptember 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a családi pótlék adómentes jövedelemből adóterhet nem viselő járandósággá vált. Eszerint a gyermeket együtt nevelő szülők adóalapjába a családi pótlék összegének felét-felét be kell számítani, függetlenül attól, hogy a családi pótlékot melyik szülőnek folyósítja az állam. A családi pótlék felett rendelkezési jogot nem szerző szülőnél is jövedelemnek tekinti a családi pótlék felét, az arányos közteherviselés elvét sérti, mert ténylegesen nem megszerzett jövedelem adózására vonatkozik.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a döntés által érintett adófizetők a jövő év elején, a 2009. évre elkészített személyi jövedelemadó bevallásukban tudják visszaigényelni túlfizetett adójukat, tehát legkorábban március 1-jén kaphatják meg. A PM szerint az alkotmánybírósági döntés törvénymódosítás nélkül is végrehajtható. Olyan technikai jellegű jogszabályi kiigazításra lesz csupán szükség, amely az AB által korrigált jogszabályhelyekkel kapcsolatos.
GYED, GYES rendszerének átalakítása
A terhességi gyermekágyi segély (TGYÁS) és a gyed jogosultság megszerzése az eddigi 180 nap helyett 365 nap biztosítotti idő megszerzéséhez kötött. A gyed időtartama a biztosításban töltött időhöz igazodik, ami azt jelenti, hogy aki 1 év és 198 napot volt munkaviszonyban, ugyanannyit vehet igénybe, mint most, vagyis gyermeke kétéves koráig jogosult az ellátásra. Aki viszont kevesebb ideig dolgozott, annak részarányosan csökken a jogosultsági ideje. A fennmaradó hónapokra keresetének 70 százalékával megegyező, de legfeljebb 110 ezer forintos gondozási díj helyett a gyermek kétéves koráig a mindenkori minimál nyugdíjjal egyező összegű gyest kap.
A módosítás érinti a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben tanulókat is: a jövőben az egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét nem lehet teljes egészében beszámítani a terhességi gyermekágyi segélybe és a gyedhez szükséges előzetes biztosítási időbe sem – az érintettek csak 180 napot számolhatnak el. A fentiek a 2010. április 30-a után szülőkre érvényesek.
A GYES időtartama – az ikrek, valamint a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekek kivételével – három évről két évre csökken. A GYES megvonása is a 2010. április 30. után születőkre vonatkozik.
A módosítás érinti a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben tanulókat is: a jövőben az egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét nem lehet teljes egészében beszámítani a terhességi gyermekágyi segélybe és a gyedhez szükséges előzetes biztosítási időbe sem – az érintettek csak 180 napot számolhatnak el. A fentiek a 2010. április 30-a után szülőkre érvényesek.
A GYES időtartama – az ikrek, valamint a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekek kivételével – három évről két évre csökken. A GYES megvonása is a 2010. április 30. után születőkre vonatkozik.
A három vagy több gyermeket nevelő szülők által igényelhető gyermeknevelési támogatás a legkisebb gyermek 2. életévének betöltésétől igényelhetik a szülők.
A fenti változások miatt munkaadói kötelezettség, hogy ha állami intézménybe tér vissza a közalkalmazott kismama, akkor kérésére kötelező őt részmunkaidőben alkalmazni.
A családi gyermekgondozást pedig munkaként ismerik majd el: ez azt jelenti, hogy ha egy anya a két-három éves gyermek mellől vissza tud menni dolgozni, akkor egy másik kismama munkaviszonyként, nyugdíjszerző időként állami támogatással vigyázhat gyermekére.
Az elfogadott törvénytervezet értelmében 2010. május 1-jétől átalakulnak a gyermekgondozási ellátások, amelynek következtében a gyes két évre csökken. - Ugyanakkor a felmondási védelem változatlanul a gyermek 3 éves koráig illeti meg a munkavállalót, függetlenül attól, hogy igénybe veszi-e .
Keresőtevékenység nyugdíj mellett 2010-ben
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. §-a szerint mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat és a „művész" nyugdíjat is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. A rendelkezések szerint mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér - minimálbér - összegének tizennyolcszorosát, 2010-ben 73.500 forint x 18 = 1.323.000 forint), a keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni. (A már nyugdíjban részesülők a módosult szabályokról külön levélben kapnak tájékoztatást.)
1. Emelkedik az ún. éves keretösszeg a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér tizennyolcszorosára.
2. Nem kell szüneteltetni a 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapított korhatár alatti öregségi nyugdíjban részesülők nyugellátását.
3. Az éves keretösszeg elérését - annak bekövetkezésétől számított 10 munkanapon belül - az érintett nyugdíjasoknak - a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteniük a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. (A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.)
Helyi adók
2010-től az APEH hatáskörébe kerülnek a helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatok. Az adózóknak az állami adóhatósághoz kell majd benyújtaniuk a helyi iparűzési adóbevallásaikat, és ide kell teljesíteniük a befizetéseiket is.
Miután a 2009. adóév helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatait az önkormányzati adóhatóság látja el, ezért a vonatkozó átmeneti rendelkezések szerint a 2009-es adóévről a helyi iparűzési adóbevallást még az önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani. További átmeneti szabály, hogy a 2010-ben teljesítendő első helyi iparűzési adóelőleget az önkormányzati adóhatósághoz kell megfizetni. A 2010. január 1-jét megelőző adó megállapítási időszakok tekintetében az adó megállapításához való jog legkésőbb 2011. december 31-én elévül, azaz legfeljebb két év áll rendelkezésre mind az ellenőrzések, mind az önellenőrzések elvégzésére.
Változnak a több telephellyel rendelkező adózókra vonatkozó eljárási szabályok is. A jövő évtől kezdve a több telephellyel rendelkező adózóknak egy bevallást kell tenniük, amely telephelyekre lebontva tartalmazza a helyi iparűzési adó kötelezettséget. A befizetést az állami adóhatóságnál vezetett helyi iparűzési adó számlára kell teljesíteni.
Fontos 2009-es év végi folyószámla egyeztetése, miután az önkormányzatoknál a 2010. január 1-jén nyilvántartott helyi iparűzési adó egyenleg lesz az állami adóhatóságnál ebben az adónemben a nyitóegyenleg. Az APEH honlapján közzétett helyi iparűzési adóbevallás nyomtatvány tervezet a 1044 és 1045(előleg) számú.
Vagyonadó 2010.
2010-ben új adóelem a vagyonadó, amelyet az egyes nagy értékű vagyontárgyak után kell fizetni:
- a lakóingatlanok,
- nagy teljesítményű gépjárművek,
- vízi járművek
- légi járművek.
Adómentesek azok a lakóingatlanok, melyeknek
- forgalmi értéke kevesebb, mint 30 millió Ft
- tulajdonos által lakott (lakcímkártyával igazoltan is lakóhelyének minősül)
- a tulajdonosok döntése alapján még egy további ingatlanra, amennyiben annak forgalmi értéke nem éri el a 15 millió Ft-ot.
Az lakóingatlanok adó mértéke:
0 – 30.000.000 Ft között 0,25%
30.000.000 – 50.000.000 Ft között 0,35%
50.000.000 - 0,5%
Az adó megállapítása önadózással történik, magánszemélyek esetén a bevallást a tárgyévet követő év május 20-ig kell benyújtani az Adóhivatalhoz. Az adó megfizetésére az kötelezett, aki a naptári év első napján a lakóingatlan tulajdonosaként van nyilvántartva, vagy a bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultja. Több tulajdonos a tulajdonosi részesedések arányában történik az adófizetés.
Figyelem! Az egyházi személyek (papok, szerzetesrend tagok) tulajdonában levő lakások esetében vizsgálni kell a vagyonadó kötelezettséget.
20/1997.(II.13.) kormányrendelet változása
(Magyar Közlöny 2009.146.szám)
Pedagógus igazolvány új szabályai:
· a munkáltató igényli meg a KIR rendszeren keresztül,
· öt munkanapon belül a KIR biztosítja az igazolvány nyomtatható formáját,
· a pedagógus igazolványképe, intézmény körbélyegzője, igazgató aláírása kerül rá.
Az igazolvány cseréjét (elveszik, megrongálódik, adtaváltozás) az Oktatási Hivataltól kell kérni. Az új rendelkezés nem tartalmazza, hogy a pedagógus igazolvány költségeit az érintett viseli (az elektronikus előállítás nem jár számottevő költséggel), de a munkáltató megteheti, hogy ha megszervezi az igazolványképek elkészítését vagy borítót rendel az igazolványhoz, akkor annak költségét beszedje az érintettektől. (Nyugállományban lévő jogosult közvetlenül az Oktatási Hivataltól igényelheti a pedagógus igazolványt, aminek költsége 875.- Ft). Ha a pedagógus munkaviszonya megszűnik, akkor a munkáltatónak le kell adnia a pedagógus igazolványát akkor is, ha olyan munkahelyre megy, ahol jogosult lesz a pedagógus igazolványra.
Főjegyző összesítő jelentése:
A megyei fejlesztési terv alapján a főjegyző minden év szeptember 15-éig az adott év augusztus 31-ei adatairól a KIR-en keresztül összesítő jelentést készít az illetékességi körébe tartozó nem állami fenntartású intézményekről (feladatellátás, maximális tanulólétszám, feladat ellátási hely, jogcím) és a KIR honlapján közzéteszi.
Tanulói jogviszony megszűnése:
A tanulói jogviszony megszűnését az intézményvezetőnek 5 munkanapon belül kell bejelentenie (megszűnés jogcíme, végtettség, szakképesítés, évfolyam).
HHH-s tanulók:
A rendelt 7. számú mellékletének változásával egyértelművé vált, hogy a nyolc évfolyamos végzettségi korlát mindkét szülőre vonatkozik. A tanulói kedvezmények igénybe vételére a nyilatkozatra és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre szóló határozat bemutatására van szükség.
277/1997. (XII.12). MKM rendelet módosítása
2010. január 1-jétől kezdődően az intézményvezető számára kötelező előírás a pedagógus szakvizsga megléte (csak az újonnan kinevezett vezetőkre vonatkozik). A másodszori vagy a további igazgatói megbízás esetén már vizsgálni kell a szakvizsga meglétét (2015-től).
2015. január 1-jétől pedig a vezető tanári feladat ellátására vonatkozóan is bevetik a kötelező szakvizsgát.
Változások a pedagógus-továbbképzés szabályaiban
A pedagógus továbbképzési program és a beiskolázási terv elkészítésénél figyelembe kell venni az intézményi minőségirányítási programot is. A nevelő testületnek az új továbbképzési program elkészítése előtt értékelnie kell az előző továbbképzési időszakot és az értékelést meg kell küldeni a fenntartónak.
Új fogalom a szakmai megújító képzés:
- a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó, legalább 60 órás, pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény által szervezett (vagy felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján) és az alapképzésben megszerzett ismeretek megújításához járul hozzá,
- a munkáltató által – a pedagógus teljesítményértékelése alapján – elfogadott más továbbképzés.
Csak a szakmai megújító képzés esetén járnak a kedvezmények és juttatások akkor:
- ha a pedagógus az oktató munkát több mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel látja el,
- ha a szakmai megújító képzésen való részvétel óta 10 év eltelt,
- ha a pedagógus teljesítményértékelése alapján a munkáltató szükségesnek tartja, hogy a pedagógus szakmai megújító képzésen vegyen részt.
Ezek az intézkedések arra mutatnak, hogy a pedagógust ne elsősorban a 120 óra teljesítésére, hanem a szakmai megújító képzésekre (oklevélszerző továbbképzés) ösztönözzék.
Újraszabályozták a hétévenkénti továbbképzés teljesítését. Alapvetően megmaradtak a korábbi továbbképzések, de új lehetőségekkel egészülnek ki:
- a tanítói szakképzettség esetén a további műveltségi terület követelményeinek teljesítése,
- legalább 30 kreditpontot lehet szerezni a pedagógus szakmai felkészültségét, képességeit, készségeit fejlesztő nem akkreditált pedagógus továbbképzést igazoló okirat (amennyiben a képzési idő legalább az 5 órát eléri),
- ECDL vizsga teljesítése esetén,
- az Új Magyarország Fejlesztési Tervben résztvevő intézményekben szervezett továbbképzések során szerzett tapasztalatok átadása,
- közoktatási kutatást támogató ösztöndíj programban való részvétel,
- nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapodását szolgáló önképzéssel, aminek formája lehet óralátogatás, bemutató óra tartása,
- a közoktatási intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében érintett nevelőtestület számára nyújtott szaktanácsadáson történő részvétel, feltéve, hogy az elemző-értékelő tevékenység a pedagógusok részvételével történik,
- ha a továbbképzéseken a pedagógus előadóként vesz részt a képzés szervezője által kiállított igazolás alapján az előadónak is beszámít a tevékenysége a 120 órás képzésbe.
Pedagógusok próbaideje
Nem állapítható meg próbaidő annak a pedagógusnak, aki
a) pedagógus-munkakörben eltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb vezetői megbízást kap, illetőleg magasabb vezetői munkakörre nevezik ki,
b) a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy magasabb vezetői munkakörre nevezik ki.
(323/2008. (XII.28) kormányrendelet módosította a 138/1992. kormányrendeletet)
Változás a határozott idejű jogviszony létesítésében
Eltörlésre került az a lehetőség, hogy végrehajtási rendeletben a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény 79. §-ának (5) bekezdésében meghatározott időn, tehát öt éven túl is ki lehessen nevezni közalkalmazottat határozott időre (Kjt. 21. § (2) bekezdés).
Közoktatási intézményben az előbbiekben említett öt évnél hosszabb időre (illetve egymást követő határozott idejű kinevezések esetében öt éven túl is kinevezhető volt:
a) aki a gyermek gondozása céljából, illetőleg a gyermek otthoni ápolása érdekében fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazottat helyettesít;
b) akit olyan pedagógus-munkakörbe neveznek ki, amelyre jogszabály kötelező órát állapít meg, feltéve, hogy az ily módon kinevezett közalkalmazott kötelező órája nem éri el a munkakörre megállapított kötelező óra 50%-át;
c) az a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben kinevezett közalkalmazott, akit a teljes munkaidő 50%-ánál kevesebb munkaidőre neveznek ki.
A munkáltató szabadon döntheti el, hogy mely munkakör betöltésére kíván munkavállalót határozott időre foglalkoztatni, e jogának gyakorlása nem ütközhet az Mt. 4. §-ában megfogalmazott rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe. A munkáltató intézkedése nem irányulhat a munkavállaló számára nagyobb egzisztenciális biztonságot nyújtó, határozatlan idejű jogviszonyokkal együtt járó garanciális rendelkezések kijátszására.
Az Mt. 79. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha ugyanazon felek ismételten létesítenek határozott idejű munkaviszonyt, vagy a köztük már fennálló határozott idejű munkaviszonyt hosszabbítják meg határozott időre, akkor az általuk létrehozott jogviszonyt határozatlan időtartamúnak kell tekinteni, amennyiben - azt nem indokolta munkáltatói jogos érdek fennállása, vagy a megállapodás megkötése a munkavállaló jogos érdekének csorbítására irányult. A munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló helyettesítésének ellátása indokolhatja a munkaviszony határozott időre történő létesítését.
Az Mt. 79. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha ugyanazon felek ismételten létesítenek határozott idejű munkaviszonyt, vagy a köztük már fennálló határozott idejű munkaviszonyt hosszabbítják meg határozott időre, akkor az általuk létrehozott jogviszonyt határozatlan időtartamúnak kell tekinteni, amennyiben - azt nem indokolta munkáltatói jogos érdek fennállása, vagy a megállapodás megkötése a munkavállaló jogos érdekének csorbítására irányult. A munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló helyettesítésének ellátása indokolhatja a munkaviszony határozott időre történő létesítését.
START- kártya
változások 2009 július 1-től
1.) Pályakezdő fiatal foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény (Start-kártya)
A munkaadót az Flt. törvényben meghatározott munkaadói járulék és a Tbj. törvényben meghatározott társadalombiztosítási járulék és a munkaadói járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 10 %-nak, második évében 20 %-nak megfelelő összegű járulékfizetési kötelezettség terheli, a korábbi 15%, illetve 25% helyett.
2.) Start PLUSZ kártya
2.) Start PLUSZ kártya
A gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás, a gyermekgondozási segély folyósítása melletti foglalkoztatás, valamint a tartósan álláskeresők foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény
A START PLUSZ kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után szintén a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 10 %-ának, második évében 20 %-ának megfelelő összegű járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót a társadalombiztosítási járulék és a munkaadói járulék helyett. A fizetési kötelezettség korábbi mértéke szintén 15%, illetve 25% volt.
3.) START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény
3.) START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény
A foglalkoztatás első évében a munkaadó mentesül az Flt. törvényben meghatározott munkaadói járulék és a Tbj. törvényben meghatározott társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. A foglalkoztatás második évében a munkaadót az Flt. törvényben meghatározott munkaadói járulék és a Tbj. törvényben meghatározott társadalombiztosítási járulék és munkaadói járulék együttes összege helyett a bruttó munkabér 10 %-ának megfelelő összegű járulékfizetési kötelezettség terheli, a korábbi 15%-kal szemben.
A munkaadó mindhárom esetben továbbra is mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól.
E rendelkezéseket 2009. július 1. napját megelőzően kiváltott START, START PLUSZ, vagy START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén is alkalmazni kell a foglalkoztatásnak 2009. július 1-jét követő időtartamára.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosítása
(Magyar Közlöny 2009. november 10. 157. szám)
Az óvoda felveheti azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy a településen lakóhellyel rendelkező három éves vagy annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. (Kt.24.§ (1) bekezdés)
Az óvoda nem kötheti a gyermek felvételét szobatisztasághoz. Pelenkázó biztosítása ésszerű, de nem kötelező feltétel az óvodákban.
A fenntartó 2010-től az intézmény átszervezéséről, fenntartói jog átvételről, átadásról a tervezett végrehajtás évének május 15-éig hozhat döntést (március 31. helyett).
Önkormányzattól történt intézményátvétel esetén egyházi kiegészítő támogatás összegébe be kell számítani a helyi önkormányzat által az egyházi jogi személynek a közoktatási feladatellátáshoz kapcsolódó, illetve az általa fenntartott közoktatási intézménynek – a működéshez és a felújításhoz bármilyen formában – nyújtott támogatást. Ennek megállapításához a jegyző, főjegyző szolgáltat adatot. (Kt.118.§ (12-14) bekezdés)
Maximális csoport – és osztálylétszám túllépéssének engedélyezése teljes egészében átkerül fenntartói hatáskörbe, ezzel egyidejűleg az Oktatási Hivatal ezen jogköre megszűnik.
A kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben meghatározottakat – kivéve az 1998. augusztus 31-e után létesítetteket – 2012. szeptember 1-jéig kell teljesíteni.
Magasabb vezetőket és vezetőket érintő jogszabályváltozások
A Kjt. 2009. január 1-jével hatályba lépett módosítása szerint élesen elkülönül a magasabb vezetői és vezetői feladat ellátása aszerint, hogy annak ellátása kinevezés vagy megbízás alapján történik-e:
- kinevezett vezetőnek számít, amely vezető a vezetői feladatot önálló munkakörben látja el,
- megbízott vezetőnek számít, aki a munkaszerződésben feltüntetett munkaköre mellett a vezetői feladatait megbízás alapján látja el.
A 138/1992. kormányrendelet alapján a közoktatásban a vezetői feladatok megbízás alapján láthatók el, kivéve az alábbiakat:
- a központi képzőműhely vezetői, vezető- helyettesi munkakör, valamint a gazdasági, műszaki, személyzeti intézményvezető-helyettesi munkakör.
A kinevezett vezetők garantált illetményét a Kjt. 66/A. §(1) bekezdés szerint külön illetményrendszer alapján kell megállapítani:
A vezetői garantált illetménye a vezetői illetményalap és a vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll. A kinevezett vezetőket 1. felsőfokú illetve 2. középfokú képzettségi osztályba kell sorolni.
A vezetői illetményalap 2009. évben 120.000 Ft – a Kjt 3. számú melléklete szerint az 1. képzettségi osztályhoz tartozó szorzó 2,00 (ennek megfelelően a kinevezett magasabb vezető illetménye 240.000 Ft lenne, de alkalmazni kell 2009. január 1 és december 31. között, hogy az előírt összeg 90%-át, de legalább a 2008. december 31-én irányadó illetményének, illetménypótlékainak együttes összegére jogosult, ha ez a magasabb.
( 1. fizetési osztályba tartozó magasabb vezető garantált illetménye 216.000 Ft vagy az ezt meghaladó 2008. december havi pótlékok összegével együtt számított illetménye). A kinevezett vezetőnek pótlék nem jár, hanem a garantált illetménye részeként kapja.
A megbízott magasabb vezető és vezető esetében továbbra is az éves költségvetési törvényben meghatározott illetménytábla és a pótlékok összege illeti meg.
2009. január 1-jétől a pótlék alap 20.000 Ft. A magasabb vezető pótlékalapjának mértéke 100-500%, a vezetői megbízással rendelkezőké 100-250%.
Közoktatási intézményekben a 138/1992. kormányrendelet 5.§. (1) bekezdése alapján:
1./ Magasabb vezetői megbízás:
- intézményvezetői megbízás,
- tagintézményvezetői megbízás,
- óvodavezetői megbízás,
- többcélú intézményben intézményegység vezetőjének megbízása.
2./ Vezetői megbízásnak minősül:
- tagintézményvezető helyettesi,
- tagozatvezetői,
- gyakorlati oktatás vezetői és vezető helyettesi
- gyakorlóhely vezetői megbízás.
A 138/1992. kormányrendelet 7-16. §-ai vonatkoznak csak az egyházi intézményekre.
A Kjt. 77/C. § (2) bekezdése a megbízott vezető tekintetében zárja ki a kereset-kiegészítésről szóló 77. § alkalmazását. Ezzel szemben a közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (10) bekezdése lehetővé teszi a vezetők részére is kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítását. A Kjt. általános rendelkezéséhez képest a közoktatásról szóló törvény speciális szabályt tartalmaz, ezért a közoktatás területén e körben nem a Kjt., hanem az ágazati törvény előírása érvényesül.
Az eltérő joggyakorlat miatt a hasznosítás mértékének vizsgálata nélkül megállapítható további szakképesítés utáni százalékos illetménynövekedés szabályai kiegészülnek a szakvizsgázott pedagógus-munkakörök tekintetében:
- a pedagógus-szakvizsgát tanúsító oklevél egyben újabb szakképzettséget is
igazol,
- a megbízott magasabb vezetőket és vezetőket,
- a vezető tanári, gyakorlatvezető óvónői, gyakorlatvezető tanítói,
- pedagógiai szakértői, pedagógiai előadói
munkakörben foglalkoztatottakat megilleti az illetménynövekedés.
Erre - tiltó rendelkezés hiányában - a hatályos rendelkezések alapján is jogszerűen sor kerülhetett: a pontosítás inkább az egységes joggyakorlat érdekében történt.
Könyvtáros tanár végzettsége
A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény 127.§ (7) bekezdése szabályozza a könyvtáros tanár kötelező végzettségét. A tanítói, tanári végzettség mellett középfokú vagy felsőfokú könyvtárosi végzettséggel kell rendelkeznie – a könyvtáros-informatikai menedzser végzettség is elfogadható (a könyvtáros-tanítói munkakör betöltésére a könyvtár szakkollégiumi végzettség is elfogadható). Tanári végzettséggel akkor kötelező alkalmazni a könyvtárost, ha a 5-13. évfolyam kötelező könyvtári óráit is tartja (ezt meg lehet oldani egy külső könyvtárral kötött szerződés keretében is).
Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatása
28/2009. (VIII.19.) OKM rendelet
A támogatási összeget 2009. november 10. és 2010. június 30. közötti időszakban lehet felhasználni. A beszerzett eszközök mennyiségében és árában is lehet változás, csak olyan eszközöket nem lehet beszerezni, ami nem szerepel a támogatotti eszközlistán. A fenntartó nem csoportosíthatja át intézményei között az elnyer támogatást. Ha a kötelezettségvállalás 2009. december 31-éig megtörténik, akkor lehet 2010.június 30-ig felhasználni az összeget. A fenntartó döntése alapján az intézményre vagy a fenntartó nevére kiállított számla is elfogadható. A támogatás felhasználását követő ( az utolsó számla kiállításának időpontja a mérvadó) 30 napon belül kell szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást küldeni az OKMT részére. ( a www.okmt.hu honlapon előállított és kinyomtatott adatlapot egy eredeti és egy másolati példányban postai úton kell elküldeni az OKMT-be. Az adatlaphoz csatolni kell két példányban számlamásolatokat, kifizetést igazoló dokumentumot, kötelezettségvállalásról szóló bizonylatot.
2009. évi CLII. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról
(Magyar Közlöny 2009. december 28-i 192. szám)
Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony (egyszerűsített foglalkoztatás) alkalmi munkára 2010. április 1-jétől.
2010 áprilisától megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv, azonban egyszerűsített foglalkoztatás keretében továbbra is lehetőség lesz alkalmi munkavállalót foglalkoztatni.
Alkalmi munka:
· legfeljebb öt egymást követő naptári napig,
· egy hónapban legfeljebb 15 nap,
· egy évben legfeljebb 90 nap.
Szerződést kell kötni a törvény 1. számú melléklete szerinti formában (5 napnál rövidebb ideig taró foglalkozatásnál az írásbeli szerződés nem kötelező). A 2. számú melléklet szerinti jelenléti ívet kell vezetni ( a jelenléti ív egy példányát a munkavállaló kapja, a munkáltató 5 évig köteles megőrizni a jelenléti ívet, ami szigorú számadású nyomtatványnak minősül).
Az APEH felé elektronikus úton be kell jelenteni a munkavégzés megkezdése előtt, a közterheket a tárgyhó követő 12-éig kell megfizetni az APEH felé.
Rehabilitációs hozzájárulás
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 41/A. § alapján, a munkaadó-a nemzetgazdaság valamennyi szektorában - a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).
Fontos! Több mint 10 éve adott az a lehetőség, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával (kvóta teljesítése) ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást. A rehabilitációs hozzájárulás összege az 5 %-ból hiányzó létszámtól függ.
A rehabilitációs hozzájárulás összege 2009.december 31-ig megegyezik a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 8 %-ával, a továbbiakban összegét az éves költségvetési törvény határozza meg.
Ennek összege:
2008-ban 164 400Ft/fő/év (Munkaügyi Közlöny, 2007/9),
2009-ben 177 600 Ft/fő/év (Magyar Közlöny Hivatalos Értesítője, 37. szám).
2010. január 1-től 964 500 Ft/év
(Beiktatta: 2009. évi LXXVII tv 129.§, továbbiakban: Flt 41/A § (5) bekezdés)
A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, a közcélú munkavégzés, valamint a közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya tartozó munkavállalókat, és azokat a munkavállalókat, akiknek foglalkoztatása az Mt. 106. §-a szerinti kirendelés, az Mt. 150. §-ának (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés, továbbá az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott munkaerő-kölcsönzés keretében történik, figyelmen kívül kell hagyni.
Ki számít megváltozott munkaképességűnek a kvóta teljesítése szempontjából? Mi határozza meg?
A kötelezettség tartalmát (a hozzájárulás fizetés alól mentesítésre jogot adó személyi kört) az Flt. 58.§ (5) bek. m) pont szerint külön jogszabály határozza meg.
Ez a külön jogszabály 2007. június 30-ig a 8/1983. (VI. 27.) EüM.-PM együttes rendelet volt, a tartalom a 28. §-ban meghatározott, a dotációval támogatható megváltozott munkaképességű személyi körrel egyezett meg. Ez volt irányadó 2008. március 2-ig.
2008. március 3-tól a 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 2. § új (2) bekezdése szerint az akkreditáció során figyelembe vehető személyekkel megegyező személyi kör került figyelembe vételre.
2009. január 1-től a foglalkoztatási kötelezettség tartalma megegyezik azzal a személyi körrel, akinek a foglalkoztatását a 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdés e) pontja alapján egyéb feltételek fennállása esetén támogatásban is lehetne részesíteni (ej)-ek) pontok alapján meghatározott feltételek esetén maximum egyszer 3 évig)
Ugyanezen kormányrendelet 2. § (2) bekezdése rendelkezik úgy, hogy 2009. január 1-től az Flt. 58. § (5) bek. m) pont szerinti külön jogszabály: a 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet.
A foglalkoztatási kötelezettség szempontjából megváltozott munkaképességű munkavállaló:az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha
ea) a munkaképesség-csökkenés - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 50-66 százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 40-49 százalékos mértékű, vagy
eb) a munkaképesség-csökkenés - az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetőleg 2001. január l-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 67-100 százalékos mértékű, vagy
ec) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy
ed) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy
ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy
ef) az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,
eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy
eh) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri, vagy meghaladja, vagy
ei) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, vagy
ej) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy
ek) az ea)-ej) pontokban meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább
Hogyan igazolható a foglalkoztatási kötelezettség teljesítése?
A foglalkoztatási kötelezettségbe történő beszámításra egyaránt addig van lehetőség, amíg adott egészségkárosodást igazoló szakvélemény érvényes.
A megváltozott munkaképességű munkavállaló egészségkárosodására vonatkozó adatokat is tartalmazó igazoló nyilvántartást a munkaadó az 1991.évi IV. törvény 57/A. § (10) bekezdésében meghatározottak szerint köteles vezetni.
Lehet-e a foglalkoztatási kötelezettséget támogatott munkavállaló foglalkoztatásával teljesíteni?
A 177/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet alapján költségvetési bértámogatás a munkáltató számára csak akkor nyújtható -egyéb feltételek fennállása esetén-, ha az Flt. 41/A. § (1)-(2) bekezdésében foglalt kötelező foglalkoztatási szintet (továbbiakban: rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettség) teljesíti.
A feltételt nemcsak a támogatás megállapításakor, hanem annak folyósítása során is figyelemmel kell kísérni.A 177/2005. kormányrendelet 4. §.(2) bekezdése értelmében a naptári negyedév első hónapjától kezdődően ugyanis fel kell függeszteni a támogatás folyósítását, ha a munkáltatónak a rehabilitációs hozzájárulás előző negyedévi elszámolása során befizetési kötelezettsége keletkezett.
A támogatás ismételten abban az esetben folyósítható, ha a munkáltató rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségét egy naptári negyedéven keresztül ismét teljesíti.
(2010. januártól várhatóan a foglalkoztatási kötelezettségbe beszámított munkavállalók foglalkoztatásához a kvóta teljesítését meghaladó létszám foglalkoztatása esetén sem nyújtható a 177/2005. (IX.2.) Korm. rendelet alapján támogatás.)
Annak azonban nincs akadálya, hogy a foglalkoztatási kötelezettséget a munkáltató álláskereső, inaktív, a feltételeknek megfelelő megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával teljesítse, és beilleszkedésük elősegítésére az illető munkaerő-piaci helyzete függvényében az Flt., a 2004. évi CXXIII. törvény (a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról), illetve a 2005. évi CLXXX. törvény (a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről) alapján ehhez támogatásban, járulékkedvezményben részesüljön.
Hogyan kell megfizetni a rehabilitációs hozzájárulás?(Flt 42/A§)
A kvóta teljesítése, illetve a hiányzó létszám a munkavállalók és a foglalkoztatási kötelezettségben figyelembe vehető megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámának összevetéséből határozható meg. A statisztikai állományi létszám számítása során 1 tizedes jegyig kell kerekíteni (irányadó 2005/64. Adózási kérdés; 2009. december 15-től: Flt. 41/A. § (4) bek.)
Az átlagos statisztikai állományi létszám fogalmáról, tartalmáról, számításának módjáról az Útmutató a munkaügyi statisztikák kiöltéséhez c. KSH Útmutató I.5. pontja rendelkezik úgy, hogy ha eltérő utasítás nincs, az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni.. (elérhető a KSH honlapján az Adatgyűjtésekhez közzétett letölthető útmutatók közt.)
A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.
A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka.
Az adófizetésről az adózás rendjéről szóló 1993. évi XCII. törvény rendelkezik, határidejét 2. sz. melléklete tartalmazza.
Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, vallja be és fizeti be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A rehabilitációs hozzájárulás Flt. által nem szabályozott kérdéseiben - pl. a befizetés határideje - az adózás rendjéről szóló törvény (2003. évi XCII. törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Oldalainkat 19 vendég böngészi
 | Ma | 176 |
 | Tegnap | 764 |
 | Ezen a héten | 1656 |
 | Az elmúlt héten | 6126 |
 | Ebben a hónapban | 5826 |
 | Az elmúlt hónapban | 23678 |
 | Mindenki | 78384 |
Online: 21
Az Ön IP címe: 38.107.191.109
,
Ma: 2010. szept. 08.
Az Ön IP címe: 38.107.191.109
,
Ma: 2010. szept. 08.