Sátoraljaújhelyi

A Pusztafalu térségben talált régészeti leletek alapján elmondható, hogy az ember már feltehetően a neolitikum (újkőkor) óta ismerte ezt a vidéket.
A terület igazi birtokba vételére azonban csak a középkorban, a szlávok,
majd a honfoglaló magyarok letelepedése után került sor. A Hegyköz irtásfalvakból álló településhálózata az Árpád-korban alakult ki, de Pusztafalu csak viszonylag későn, a XIV. században jött létre, ekkor Újfalu volt a neve. Első okleveles említése 1389-ből származik. A falu a XIV. században a füzéri uradalom tartozékaként királyi birtok, majd a század végére átmenetileg elnéptelenedett, ezért 1389-ben Pusztaújfalu néven szerepelt Zsigmond adománylevelében. Később a település
a Perényieké - 1427-ben Perényi János Giskra huszita vezérnek zálogba adta -, majd a Losonczy családhoz került. A család a szalánczi uradalmához csatolta. Hosszú ideig Pusztafalu és a Losonczy család története összekapcsolódott.
A Losonczyak a községet 1595-ig birtokolták, majd Forgách család szerezte meg a hatalmas örökség részeként.

A reformáció az 1530-40-es években érte el Pusztafalut és létrejött a falu református gyülekezete. A XVI. század közepétől a füzéri várhoz való közelsége miatt egyre többször dúlták területét portyázó csapatok (legjelentősebb csapás 1565-ben történt). A támadásokat hamar kiheverte a falu. A XVII. században már népes, jómódú helység volt, komoly állatállománnyal. A Rákóczi-szabadságharctól kezdve a jelentős elszegényedés és elvándorlás jellemezte,
a Hegyköz többi településeihez hasonlóan. A XVII. században több család (Szirmay, Szentiványi, Reviczky családok) birtokában fordult meg, végül azonban 1768-től 1848-ig a Forgách család tulajdonában maradt.

Pusztafalu méltán híres szülöttei a Szádeczkyek. Szádeczky Sámuelt
az 1848/49-es szabadságharc alatt betöltött funkciója miatt Pusztafalura száműzték. 1855-1895 között ő volt
a település lelkipásztora és tanítója. Mindhárom gyermeke országos hírű tudós lett. Szádeczky-Kardoss Lajos
(1859-1935) híres történész, Szádeczky-Kardoss Gyula (1860-1935) geológus Pusztafalun születtek, Szádeczky-Kardoss Elemér (1903-1984) geológus már Kolozsváron látta meg a napvilágot.
A tiszteletükre állított emléktáblát a lelkészi hivatal falán láthatjuk, míg a temetőben emlékoszlopot állítottak emlékük megőrzésére.
A XIX. századra a térségre jellemző szegénység, rossz termőterületi adottságok miatt sokan hagyták el a falut és Amerikába mentek szerencsét próbálni.
Az elvándorlás mellett komoly gondot okozott az 1872-73-as kolerajárvány is.
A trianoni békeszerződés következtében elcsatolták a település területének 60%-át. Ezen terület nagy része erdős hegyvidék, amely zömmel Forgách (Waldbott) család tulajdona volt.

Az elzártság következtében azonban a település archaikus népi kultúráját
a XX. század derekáig szinte érinthetetlenül megőrizte. Ma is elsősorban a lenyűgöző természeti környezet miatt keresik fel a turisták a falut.

Polgármesteri Hivatal:
3995 Pusztafalu, Fő u. 68.
Telefon: 47/340-030

Körjegyzőség: 3996 Füzér, Rákóczi u. 2.
Telefon: 47/340-027 , 47/370-021

Látnivalók

Falumúzeum
Fő u.
Tel: 47/340-030