Sátoraljaújhelyi

Pálháza Magyarország legészakibb részén, a Zemplén-hegység keleti oldalán fekvő, földrajzi-földtani értelemben rendkívül változatos megjelenésű és páratlan természeti értékű, egészséges mikroklímával rendelkező hegyközi tájegység középpontjába fekszik. Vonzása a Hegyköz 17 településére terjed ki. Pálháza eddigi fejlődése során a térség ipari, kereskedelmi, közlekedési, idegenforgalmi, oktatási, egészségügyi
és szociális mikroközpontjává vált.

Az ásatások során nyert leletek alapján arra lehet következtetni,
hogy a Zemplén-hegységben, a Hegyköz területén már az őskorban is éltek emberek. Pálháza település valószínűleg a füzéri vár akkori birtokosának, Drugeth Fülöp Nándornak utasítására telepítéssel, új irtásfaluként az 1320-as években jött létre a Bisó patak völgyében. Később Luxemburgi Zsigmond
1389-ben örök adományul adta Perényi Péternek Füzér várát és tartozékait, benne Pálházát is. Az 1389-i adománylevélben merül fel először Pálháza nev.
A település "-háza" végződéssel ellátott személyneve is későbbi középkori eredetére utal. A település a füzéri uradalomhoz tartozott, melynek földesurai többször változtak, legutóbb I. Lipót császár 1686-ban a füzéri várat és tartozékait - Pálházával együtt - előbb báró, majd gróf Károlyi Lászlónak adományozta, 1947-ig a Károlyiak voltak a terület birtokosai.

A település a XV. században és a XVII. század elején többször elpusztul. A XV. században a husziták többször feldúlják.
A török hódítás idején portyázó török csapatok miatt pusztul el, majd magyar lakosokkal betelepül. Az 1711. évi pestisjárványkor és tűzvész miatt ismét elnéptelenedik, az 1715. évi összeírásban mint lakatlan helység szerepel. Újra betelepült az ezután következő években, mert 1786-ban mint magyar falu van feltüntetve. 1875-ben Pálháza Ipartelepen megépül a mai Fűszerüzem elődje, a Fűszermalom. a Kemence-patak völgyében lévő erdőterületen kitermelt fa szállítására 1888. évben építik meg a Kőkapui völgyben Pálháza Ipartelep induló állomással a keskeny nyomközű erdei vasutat - ez a mai Magyarország legrégebben épített erdei vasútja. A XVIII. század végén kiépül a szilárd burkolatú főközlekedési útvonal Sátoralaújhely-Pálháza-Hollóháza irányában.

Pálháza lakossága földesurát követve felvette a református vallást. 1826-ban megépül a református templom. 1950-es években Pálháza az Állami Erdészet hegyközi központjává válik. 1938-ban megépül a sportpálya. 1952-ben kiépül
a községben a villanyhálózat. 1958-ban külszíni fejtéssel megnyílt a perlitbánya. 1964-ben megépül a vezetékes ivóvízhálózat. 196/-tól a körzeti általános iskola, 1973-ban napközi otthonos óvoda is épült. 1990-ben új egészségügyi központ épül, 1995-ben ide is eljut a vezetékes földgáz, majd 1998-ban kiépül a szennyvízhálózat. 2000 augusztusában új közművelődési intézmény nyitja meg kapuit Térségi Művelődési Ház néven.

Pálháza 2005-ben eddig elért eredményei alapján városi rangot kapott, s ezáltal Magyarország legkisebb városává vált.

Polgármesteri Hivatal:
3994 Pálháza, Dózsa György u. 39.
Telefon: 47/370-001, 47/370-012, 47/370-142
Web: www.palhaza.hu

Látnivalók

Pálházi kisvasút
Állami Erdei Vasút
Tel: 47/570-018, 06/30-488-7526
47/370-002
Közlekedik: ápr. 12 - okt.26.
Pálházáról: 08.10, 11.20, 15.05
Rostallóról: 09.10, 12.20, 16.00
Jegyár: 400/300 Ft
(4 éves korig ingyenes)
Ünnepnapokon nyitva

Erdészeti, vadászati és természetvédelmi kiállítás
Ipartelep
Belépő: 200/100Ft
Nyitva tartás: május 1-től: hétfő, kedd kivételével: 08.00-13.00
Tel: 47/370-002, 570-018

Csudaíz Mézeskalács
Perlit u. 2.
Tel: 30/663-88-38

Mézeskalács
Géczi Lászlóné
Dózsa Gy. u. 176.
Tel: 47/370-214

Moravszky Pékség
"Nagyanyáink kenyere"
Perlit u. 2.
Tel: 47/370-082

Hegyközi pálinka
Szalontai Szeszfőzde
Dózsa Gy. u. 17.
Tel: 20/564-88-62

Művelődési Ház
Dózsa Gy. u. 151.
- Vadászati Kiállítás -
Minden nap 8.00 - 17.00
- Perlit és egyéb ásványok múzeuma -
Minden nap 8.00 - 18.00
Tel: 47/570-026
A Műv. Ház melletti parkoló fizetős!